Válóper – szubjektív szemmel

A daráló

A bíróknak több ügyet kell letárgyalniuk minden nap, általában túl vannak terhelve. Sokszor arra sincs idejük, hogy az adott ügyre beadott iratokat a tárgyalás előtt elolvassák. A bírónő így nem tudott időt adni Juditnak, hogy kisírja magát és megnyugodjon. Muszáj volt eredményt elérni, ezért próbálta tovább faggatni – sikertelenül. Láttam a bírónő arcán, hogy bosszantja, hogy nem tud haladni a válóper tárgyalásával. Határozottan az volt az érzésem (lehet, hogy tévedek), hogy ideges amiatt, hogy már reggel sírással húzzák az idejét, amikor úgyis annyi a dolga.

A szemben ülő férj szemében csak a megtörtséget és az ürességet láttam. Mintha csak fizikailag lett volna ott a tárgyalóteremben. Úgy nézett ki, mint akit már nem érdekel semmi.

Csöndes indulatok

Judit csöndben végigsírta a tárgyalást, ami nagyjából 35–40 percig tartott. Közben a bírónő végtelenül unott és monoton hangon felolvasta a benyújtott keresetet. Felvázolta a házaspár múltját a megismerkedéstől kezdve a gyermekek születésén át, a kapcsolatuk megromlásáig. Az egész életüket. Pont annyi empátiával és érzelemmel, mintha egy marhahúsleves receptet olvasott volna fel.

A bíró is ember

Máig azt gondolom, hogy valahol teljesen érthető és akár elfogadható is lehet ez a hozzáállás. Tudjuk, hogy sok bíró tíz-húsz éve, napi nyolc órában ilyen ügyeket tárgyal és hoz ítéletet. Nem lehet elvárni, hogy mindenki empatikus maradjon. Tudjuk, hogy vannak akik jobban és vannak akik rosszabbul alkalmazkodnak hosszú távon lelkileg az ügyfelekhez. A történet nem arról szól, hogy a bírók milyenek.

Lelki hatások

Abban a pillanatban viszont már kevésbé nyűgözött le a tárgyalóterem sajátos hangulata. Már nem éreztem a késztetést, hogy Juditot segítve a családjogi törvényből idézzek. Onnantól kezdve csak az járt a fejemben, hogy minél előbb kivigyem őt onnan. Láttam, hogy számára ez egy tortúra és mindenáron meg szerettem volna kímélni őt ettől. Akkor még nem tudtam, hogy jogászként hogyan segíthetnék ebben. A válást persze végül kimondták, hiszen Judit tartotta magát az elhatározásához.

Még ma is összeszorul a torkom, ha erre az esetre gondolok. Szomorú látni, hogy két ember útja különválik. Még elkeserítőbb volt azonban az adott esetben azt látni, hogy a bírósághoz forduló Judit és férje milyen lelki és emberi hatásoknak volt kitéve a tárgyalóteremben. Újra és újra.

Amire nem lehet felkészülni

A legtöbben nem tudják, hogy mi vár rájuk egy válóper során. Nincsenek lelkileg felkészülve a persorozatra, a volt társuk ügyvédjének perbeszédére, indítványaira. Ezek beláthatatlan időre elhúzhatják a pert. Úgy megyünk a „jog elé”, hogy már nem bízunk a volt társunkban. Jobb esetben is csak annyi van a kezünkben, hogy szóban megegyeztünk néhány dologról. Nem tudhatjuk azonban, hogy volt társunk hozzáállása változik-e majd a tárgyaláson. A tárgyalásra várakozva – több hónapon keresztül – bizonytalanok leszünk.

Ma már tudom: a mediációs ülésen közösen megírt megállapodással nyugodtabbak lehetünk.

A válások száma Magyarországon

Jó hír, hogy a válások száma hosszú távon csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. 1980-ban még 27 797 válást mondtak ki a bíróságok, és a szám a következő évtizedekben – kisebb ingadozások mellett – fokozatosan mérséklődött. A mélypontot 2020 jelentette 15 234 esettel.

2020 után azonban ismét emelkedés figyelhető meg: 2024-ben – a KSH által lezárt legfrissebb évben – 17 732 válást regisztráltak. Bár ez lényegesen alacsonyabb az 1980-as és 2000-es évek eleji szinteknél, éves szinten továbbra is jelentős számú házasság felbomlását jelenti.

Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy az abszolút esetszámok önmagukban nem adnak teljes képet: a házasságkötések számának változása, a házas népesség aránya, valamint a demográfiai szerkezet átalakulása mind befolyásolják a trend értelmezését.

A házasságkötések és válások aránya

A házasságkötések száma hosszú távon jelentősen visszaesett Magyarországon. Bár 2014 és 2021 között látványos emelkedés történt, azóta ismét csökkenés figyelhető meg: 2024-ben 46 561 házasság köttetett.

A válások száma lassabban mérséklődött, így a válások és házasságkötések éves aránya 2024-ben mintegy 38 százalék volt (17 732 válás / 46 561 házasság). Ez nem a frissen kötött házasságok „válási esélyét” jelenti, hanem az adott év esetszámainak arányát.

Korcsoport szerint a házasságkötések elsősorban a húszas éveikben járó nőkre és a 25–34 éves férfiakra koncentrálódnak, míg a válások aránya a 40 év felettiek körében a legmagasabb.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)