Szülői felügyelet

Értelem vagy érzelem?

Előfordul, hogy mindkét szülő teljesen ki akarja sajátítani a közös gyermeket – mondván, hogy a másik szülő alkalmatlan – ezért képesek akár hosszú évekig perben állni egymással. Ez nagyon rossz hatással van a gyermekre és a szülőkre egyaránt. A kérdés az, hogy valóban jók-e a szülők megérzései, nem a sértettség beszél-e belőlük és, hogy valóban a gyermek érdekeit szolgálja-e, ha a másik szülőt kizárják a felügyeletből.

• Kérdése van? Írjon nekünk!

Sok per egyezséggel zárul

Léteznek esetek, amikor nem lehet elkerülni egy gyámhatósági vagy bírósági eljárást. Az viszont biztos, hogy a szülői felügyeletet és kapcsolattartást érintő bírósági perek jelentős részére nem lenne szükség. Erre a résztvevők maguk is rájönnek menet közben és sok per egyezséggel zárul. Az ilyen ügyekben kiemelten sokat segíthet a mediáció. Felbecsülhetetlen annak az értéke, ha a szülők képesek az együttműködésre.

• Díjaink

A közös felügyelet

A közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét biztosítják a közös szülői felügyelet gyakorlása során. Vállalják, hogy a közös szülői felügyeletet gyermekük megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének a szem előtt tartásával gyakorolják. Tudomásul veszik, hogy a gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása során szülői jogaik és kötelezettségeik egyenlők.

• Foglaljon időpontot

A mediáció a szülői felügyelet elrendezése során is rengeteget segíthet. Szerencsére egyre több pár veszi igénybe és bíróság nélkül is sikeresen lezárják az ezzel kapcsolatos vitájukat.

Tudomásul kell venni, hogy a válással új élethelyzet áll elő. Ez azt jelenti, hogy új forgatókönyvre van szükség a gyermekkel kapcsolatos (szülői felügyelet rendezése) kérdésekben is.

Nem ragaszkodhatunk minden áron ahhoz, ami előtte volt – mondván, hogy ez eddig is működött és oldja meg valahogy a másik szülő – hiszen a körülmények is változnak.

Ezeket érdemes átgondolni

• Mi a célunk? A hosszútávú együttműködés a másik szülővel, vagy a saját elképzelésünk érvényesítése minden áron?
• A mi érdekünk és a gyermek érdeke minden esetben ugyanaz-e?
• Mi az előnye és mi a hátránya annak, ha a másik szülővel megpróbálunk együttműködni?

A szülői felügyelettel járó jogok

• A gyermek nevének meghatározása.
• A gyermek gondozásának és nevelésének joga.
• A tartózkodási helyének meghatározása.
• A gyermek vagyonának kezelése.
• A törvényes képviseleti jog és kötelesség.
• A gyámnevezés és gyámságból kizárás joga.

A gyermek bevonása a döntésekbe

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, egyes esetekben a szüleivel közösen dönthessen.

A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

• Minden a válásról

Szülői felügyelet korlátozása bíróság vagy hatóság által

A szülő felügyeleti jog gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges.

Szülői felügyeleti jog megszüntetése bíróság által

A bíróság akkor dönthet a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről, ha a szülő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a gyermek érdekét – különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. Ilyen helyzet állhat fenn akkor is, ha a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és a szülő – akinek felügyeleti joga emiatt szünetel – saját hibájából nem változtat azokon a körülményeken vagy életvitelén, amelyek a gyermek kiemeléséhez vezettek.

Szintén sor kerülhet a szülői felügyelet megszüntetésére, ha a szülőt valamelyik gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik. Ilyen esetben a bíróság dönthet úgy, hogy a felügyeleti jog megszüntetése nemcsak az érintett gyermekre, hanem a szülő valamennyi gyermekére – akár a később születettekre is – kiterjed.

Kizáró okok

Fontos! Aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, nem viselhet gyámságot, gyermek nála nem helyezhető el és nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson.

Közös felügyelet a gyakorlatban

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

• Időpontfoglalás

Szülők megállapodása a szülői felügyeletről

A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik. A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság – a gyermek érdekét mérlegelve – a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.

• Kérdése van? Segítünk!

Ha a szülők nem tudnak megállapodni

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság dönt.

A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál.

A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a felügyelet, az egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése és az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő és a gyámhatóság indíthat pert.

A pert a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania. A harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása iránti pert az ellen a személy ellen kell megindítani, akinél a gyermeket elhelyezték.

A bíróságnak az eljárása során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, vagy ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatnia a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.