Gyerektartás

Tartásdíj kiskorú és nagykorú esetén

A polgári törvénykönyv azt vélelmezi, hogy egy kiskorú gyermek 0-18 éves korig tartásra szorul. Ez a gyermek 20 éves koráig fennáll, ha a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat. A szülő az önfenntartásának korlátozásával is köteles a kiskorú gyermeket eltartani. Ez abban az esetben nem érvényes csak, ha gyermek saját keresete vagy olyan vagyona van, amiből a tartása fedezhető. A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra (legfeljebb 25 éves koráig), ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

Manapság rengeteg “mozaik család” van, ezért nem ritka, hogy nem kizárólag vér szerinti rokonok élnek egy háztartásban. A házastárs köteles eltartani a vele együtt élő házastársának a tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíj-fizetési kötelezettségét.

A tartásdíj fizetésének módja

A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása az irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.

A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

Egy házasság felbontása iránti perben – ha vannak gyermekek – a szülőknek minden esetben nyilatkozni kell a gyermektartásdíjról. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni abban, hogy mennyi legyen a gyermektartásdíj és azt ki, milyen módon fizesse, akkor a bíróság dönt saját belátása szerint. Válassza a per helyett a mediációt!

A tartásdíj jogi fogalma

A tartásdíj, az a pénzbeli juttatás, amit a gyermekétől különélő szülő teljesít azért, hogy a gyermek szükségleteit biztosítsa. (További információk a szülői felügyeletről itt.) Az a szülő, aki a gyermeket gondozza, a tartást ezzel természetben teljesíti. Gyermektartásra tehát mindkét szülő köteles.

• Minden a válásról

Mennyi az annyi

Egy házasság felbontása iránti perben – ha vannak gyermekek – a szülőknek minden esetben nyilatkozni kell a gyermektartásdíjról. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni abban, hogy mennyi legyen a gyermektartásdíj és azt ki, milyen módon fizesse, akkor a bíróság dönt saját belátása szerint. Válassza a per helyett a mediációt!

• Minden a mediációról

Gyermektartás 25 éves korig

A tartás teljesítését a bíróság határozatlan időre rendeli el, de legfeljebb a gyermek 25 éves koráig, amennyiben nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytat. Határozott időtartamra vagy adott feltétel bekövetkeztéig is meghatározható, ha a jogosult rászorultsága valamilyen okból megszűnik. (Pl: saját keresete lesz a gyermeknek.)

• Foglaljon időpontot

Amennyiben erre kerül sor, úgy a bíró a gyerektartás díjának megállapításakor a következő szempontokat veszi figyelembe:

• A gyermek indokolt szükségleteit.
• Mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét.
• A szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli.
• A gyermek saját jövedelmét.
• A gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A gyerektartás – tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. Ezért kell becsatolni a bontóperben a szülők elmúlt 12 havi jövedelem igazolását. A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul.

A tartást a kötelezett elsősorban pénzben szolgáltatja (a továbbiakban: tartásdíj). Bármelyik fél kérelmére a bíróság a tartás szolgáltatásának más módját is elrendelheti, ha az a felek körülményeire tekintettel indokolt, és az ellen a másik fél nem tiltakozik. A tartásdíjat időszakonként előre kell fizetni.

Milyen tanulmányokra vonatkozik?

• Életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam.
• A felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben folytatott tanulmányok.
• Felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok.
• Olyan rendkívüli kiadás, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, (ilyenkor a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni).

Mit vesz figyelembe a bíró?

• A továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit.
• A gyermek saját jövedelmét.
• A gyermek vagyoni helyzetét.
• A tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat.
• A szülők teherbíró képességét.

Mikor nem vagyunk kötelesek továbbtanuló gyermeket eltartani?

• A gyermek a tartásra érdemtelen (ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot).
• A gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget.
• A szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
• A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Abban az esetben, amikor a felek nem úgy mennek a bíróságra, hogy már megegyeztek a gyerektartás, tartásdíj kérdésében, a bíróság minden ügyet részletesen megvizsgál és saját mérlegelése alapján fogja meghatározni a tartásdíjat. Nem ritka, hogy a szülők valós jövedelme nem annyi, mint amennyit papíron igazolnak, illetve a bevallott jövedelem nem tükrözi teljes mértékben az életvitelüket és anyagi lehetőségeiket.

Ezzel a bírók is tisztában vannak. Tudnunk kell, hogy a bíróság széleskörű bizonyítást folytat le (ha szükséges, tanúkat hallgat ki, okiratokat vizsgál meg, vagy egyéb körülményeket értékel) a gyermektartásdíj megállapítása előtt, és nem köti a papíron leírt összeg.

Tehát, ha egyéb körülményekből arra következtet a bíró, hogy a papíron leírt jövedelemnél jóval többet költöttek eddig is a gyermekre, akkor a jövedelem igazolástól eltérően, magasabb összegű gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget fog megállapítani. A bíróság célja ilyenkor az, hogy a gyermek megfelelő színvonalú ellátása hosszú távon is biztosított legyen.

A cél, amin nap mint nap dolgozunk a hozzánk fordulókkal az (és erről szólnak a mediációs megbeszélések), hogy olyan tartásdíjban állapodjanak meg a felek, ami mindenki számára elfogadható és hosszútávon működőképes.

A mediációra és a hosszútávú békés együttműködésre a gyerekek miatt is szükség van. Sokan a váláskor nehezen gondolkodnak előre, a szülőknek a gyerekek miatt a válást követően még hosszú évekig együtt kell működniük a gyerekek érdekében és fizetniük kell a gyerektartás összegét. Ilyen szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy milyen közöttük a kapcsolat, hogy olyan helyzetet teremtenek-e, amely mindenki számára elfogadható az adott helyzetben. A megállapodás egyáltalán nem lehetetlen, ebben segítünk mi a Mediátorpontnál.